Amikor egy régebbi ingatlan energetikai korszerűsítésébe vágunk bele, a legnagyobb kérdés nem az, hogy mit, hanem az, hogy milyen sorrendben csináljuk. Egy rosszul megválasztott ütemezés ugyanis kidobott pénz lehet: hiába szereltetünk be modern hőszivattyút, ha a meleg a szigeteletlen falakon keresztül azonnal távozik.
Ebben a bejegyzésben segítünk felállítani azt a logikai sorrendet, amivel a leggyorsabb megtérülést és a legjobb energetikai besorolást érheti el.
1. lépés: A „burok” védelme (Szigetelés és nyílászárók)
A leghatékonyabb energia az, amit nem kell elhasználni. Ezért mindig az épület hőtartó képességének javításával érdemes kezdeni:
- Födémszigetelés: Gyakran a legolcsóbb és leggyorsabban megtérülő lépés, hiszen a meleg felfelé száll.
- Nyílászárók cseréje: A huzatos ablakok megszüntetése azonnali komfortérzet-javulást eredményez.
- Homlokzati szigetelés: Ez adja a leglátványosabb javulást az energetikai tanúsítványban.
Fontos szabály: Előbb szigeteljünk, és csak utána méretezzük a fűtési rendszert! Ha fordítva tesszük, egy túlméretezett, drága kazánunk lesz, ami később gazdaságtalanul fog működni.
2. lépés: A fűtési rendszer korszerűsítése
Miután az épület hőveszteségét minimalizáltuk, jöhet a gépészet. Egy modern kondenzációs gázkazán vagy egy hőszivattyús rendszer már sokkal kisebb teljesítménnyel is képes lesz kifűteni a szigetelt házat, ami jelentős megtakarítást jelent a beruházási költségnél is.
3. lépés: Megújuló energia és okos megoldások
Ha az alapok rendben vannak, a napelemes rendszer vagy az okos termosztátok telepítése teheti fel az i-re a pontot. Ezzel az ingatlana már az A vagy akár a legmodernebb BB kategóriát is elérheti.
Hogyan segíthet egy előzetes energetikai felmérés?
Mielőtt százezreket vagy milliókat költene el találomra, egy energetikai számítással pontosan megmondható, melyik beruházás hány százalékos megtakarítást hoz majd. Ez nemcsak a tervezésben segít, hanem a különböző lakásfelújítási pályázatokhoz is elengedhetetlen dokumentum.